Az aranyér és a sport

Mindenki számára ismert tény, hogy a súlyemel(get)és, a „gyúrás”, azaz a haspréssel, hasűri nyomásfokozódással járó sportok szerepet játszanak az aranyér kialakulásában. Ilyenkor nem csak a nyakunkon dagadnak az erek, hanem a kijárat is beduzzad emberesen. A tapasztalat is ezt mutatja, szépen telt, feszülő aranyerek tudnak az ilyen statikus, álló, nagy erőkifejtést és kevés mozgást igénylő sportok rendszeres űzésekor kialakulni. Ezek az aranyerek a fokozott belső nyomástól gyakran vérzéssel adják tudtunkra létezésüket, esetleg külső aranyerek hirtelen kialakult, nagy riadalmat okozó rögösödésével. A válasz persze előre tudott arra a kérdésre, hogy ilyenkor szabad-e folytatni az erősportokat. Aranyér kezelésekor, a gyógyulási folyamat ideje alatt a testépítő sportágak intenzíven nem folytathatók, minden erősebb haspréssel járó mozdulat (beleértve székeléskor a fokozott nyomást is) kerülendő.

Mit lehet akkor sportolni, ha már tűkön ülünk, minden izmunk sikoltozik a tespedéstől, de gond van a fenekünkkel?- Vetődik fel szerencsére sokakban ez a kérdés.
Ilyenkor kerül elő a dinamikus, sok mozgással járó sportok lehetősége. És erről szeretnék most többet átadni, ugyanis meglepően sok, akár hosszútávfutó, kerékpáros szenved valamilyen végbélbetegségben, vagy rendszeresen végbélpanasza alakul ki, fokozódik főleg erőteljesebb mozgás hatására. Miért van ez, hiszen mindenhol azt olvashatjuk, hogy a végbélbetegségek megelőzésében kulcsszerepet játszik a székletrendezés, melynek alapvető fortélya a testünk és bélrendszerünk rendszeresen mozgásban tartása?
Ennek magyarázatához el kell képzelni, hogy mi történik mondjuk futás közben. Vegyük például egy átlagosnak mondható, 85 kg-os férfit, aki fogyni akar, vesz egy nem túl drága, de nem is gagyi, 8.000 Ft-os, márkás, de akciós, könnyű futócipőt a közeli hipermarketben. Fogyni akar, és alakul is a súlyvesztés (6-8-10 kg!): heti 2-3x5-6km futás betonon már egy éve, persze nem sprintben. Becsülendő dolog, a cipő még egyben, és ekkor valami fáj, vérzik székeléskor. De beszélhetünk akár a kerékpárosról is, hasonló gondokkal. Lássuk mi történik ilyenkor!
Tudjuk, a gerinc görbületei megvédik a fejet, az agyat a monoton, rendszeres, a fenti példában elég nagyfokú ütődésektől. Ez az ami futáskor működik, de persze boxban nem. De a végbelet, a kismedencét csak deréktól lefelé, a far-, a comb- és a lábszárizmok igénybevételével tompítja a szervezet. Emellett a felső testfél súlyának nyomása futás közben folyamatosan „dörömböl” a végbél környékén. Ennek hatására egyrészt az aranyerek fokozatosan, de megállíthatatlanul duzzadtabbakká válnak, majd panaszaik (vérzés, váladékozás, előesés) nyílvánvalóvá teszik jelenlétüket. De másrészt keletkezhet végbélprobléma aranyér megléte nélkül is. Ez egy kicsit bonyolultabb helyzet, kevesen hallottak már erről.
A kismedence alján található izomkosár, a medencefenékizomzat ‑ami egyrészt a hasüreg tartalmát, szerveit gumikötélként rugalmasan tartja vissza és helyben, nehogy kiköszönjönenek a végbélnyíláson, másrészt záróizomként visszatartja a vizeletet, székletet‑ igyekszik ellenállni ennek a fokozott igénybevételnek, a nyomásnak. A rendszeres „dörömbölés” hatására ez a „gumikötelekből” fonott kosár fokozottan feszessé, rugalmatlanná, faládához hasonlatossá válik, vagy ernyedten megnyúlik, petyhüdtsége ilyenkor mint egy krumpliszsáké. Hogy melyik végeredmény következik be csak úgy magától, az testi- és lelkialkat függő, több dolog befolyásolja. Olykor bizony az irigylésre méltó izomzatú embernek is lehet elfáradt, megnyúlt, meggyengült medencefenék-izomzata, mely a kismedencei szervek leereszkedéséhez vezet. Ilyenkor jönnek elő idővel széklet- és vizelettartási nehézségek. Ennél viszont lényegesen gyakoribb az állandóan, odafigyelés híján befolyásolatlanul feszes, rugalmatlan kismedencei izomzat, ami székelési, vizelési és szexuális, szülési problémákat is okozhat. Hiába a kifinomult, akár világbajnoki atlétamozgás, ha az alhasi izomzatra nincs külön odafigyelve, jön a vizelési nehézség, a székelési fájdalom, szorulás, az impotencia, hüvelygörcs, a szüléskori tágulási képtelenség, sürgős császármetszés, stb. Azaz fiatal, életerős emberek, azt gondolnánk, testileg minden rendben, közben ezen az egy helyen csak egy csődtömeg, legyen akár nő, akár férfi.

Ezt azt hiszem, körbejártuk, már mindenkit sikerült jól beijesztenem. De lássuk, a tétlen beletörődésen kívül mit tehetünk azért, hogy elkerüljük mindezen problémákat, és el is érjük azt a célt, az egészséget, a testi és lelki teljességet, amiért legtöbbször sportruhát öltünk.

Mi a megoldás tehát, hogy a fiatalos, „játékos” medencefenékizomzat helyett ne egy petyhüdt krumliszsák vagy egy kemény faláda „boldog” tulajdonosai legyünk?
Szerencsére több dolgot is tehetünk. A legkézenfekvőbb a váltás: futás, kocogás helyett a séta, az úszás, vagy esetleg egy izületileg vezetett mozgás, mint kerékpár helyett az ellipszistréning jelenthet megoldást annak, aki hajlandó megválni addigi időtöltésétől. Ez érthető okokból persze sokakban finnyogást vált ki.
Sporteszközt is válthatunk: kivájt férfi biciklinyerget, hogy ne a gátizmon támaszkodjon az ülés. Futáshoz érdemes a drágább (18.000 Ft-tól fölfelé), párnázott, nagyobb testűeknek szánt (pl. cushion jelzésű) cipőt venni, ez nagyobb mértékben tompítja az ütéseket. Persze akinek lehetősége van, fusson minél kevésbé kemény talajon, odafigyelve a talp kellő gördülésére!
A nagy tuti pedig egy plusz edzés bevezetése lehet. Nem kell hozzá külön mez, drága sportfelszerelés, sem hosszú utazás, stb. Csupán arról van szó, hogy edzenünk kell a medencefenék- és záróizomzatot. Nem kell itt sörnyitásra, diótörésre törekedni, csak meg kell tanulni helyesen vezérelni, kontrollálni a lenti izmokat, és tréningezni, használni, nehogy a már említett krumpliszsák vagy faláda esete forogjon fenn (lenn). Ez a kiegészítő tréning kezdjük el minél előbb, lehetőleg még mielőtt a probléma kialakult volna. Ezt a tréninget szép magyaros szóval intimtornának hívják. A fenti problémák elkerülésében ez fog nekünk segíteni. Mivel nem az a célunk, hogy valami rettentően erős medencefenékizomzatot fejlesszünk, csupán az, hogy megtanuljuk megfelelően vezérelni és használni a záróizmot, s használjuk is a mindennapokban, mellékhatásokról nem igen tudok beszámolni. Mindezekért ajánlom mindenkinek, fiatalnak, idősnek, nőnek és férfinak egyaránt.

Mindez jelenti azt is, hogy ha az embernek végbélpanasza van, az életmód változásához lehetőleg ne a futás vagy a bicikli legyen az első, ami eszébe jut, legyen bármilyen kézenfekvő is. Ez sokszor az addig csak alig előforduló problémák fellángolásához, egy jó proktológiai rendelés sürgős guglizásához vezethet. A konditeremről meg csak álmodozzon, egy kis rápihenés elejét veheti egy tartós kihagyásnak!

Remélem, senki kedvét nem vettem el a megfelelő sport megtalálásától, hiszen mindenkinek szüksége van mozgásra, lehetőségektől függetlenül. Kicsiny országunk szégyelni valóan rossz egészségügyi állapotát, lehetőségeinkhez képest lényegesen rosszabb egészségügyi kilátásunkat ezzel is javítanunk kell. Lassan rá kell ébrednünk, hogy otthon, a képernyő előtt tespedve hiába várjuk a megváltást a legújabb, biztos hatást ígérő reklám követésétől, szinte feleslegesen pazaroljuk erőforrásainkat. A valódi megoldáshoz áldoznunk kell időnkből, energiánkból, komfortunkból mindenképp. Ez teljesen a mi felelősségünk, senkire nem mutogathatunk.

A kellően megválasztott és végzett mozgás testi és lelki egészséget, szabadságot adhat, éljünk vele!


Jó sportolást kívánok, egészségünkre!

dr. Bánfalvi Péter
sebész adjunktus, proktológus
„A gyógyító gondoskodás™”
www.aranyeresseg.hu

u.i.: Kérek javaslatokat jó és rossz sportokra a fentiek alapján!
.